Gyártó: http://www.enidoo.com/

• Facebook album

Érték: a kendő ára +14500 Ft

Állítható a body?: nem

Státusz: Csepeli Hordozós Klub (CseHo) tulajdona

Azt már írtam, hogy nem igazán jött be nekem az onbu intézménye, hiába próbáltam már néhány csatosat és kisebb meg nagyobb súlyú belevalóval. Sehogy se volt kényelmes se nekem, se a puttonycsávókámnak és bárhogy is tűrtem a feneke alá a body alját (ahol volt olyan), azt nem éreztem ottmaradósnak, és nem éreztem tehertartónak, max. esztétikai kiegészítőnek. Folyton úgy éreztem, hogy a gyerek a térdhajlatain lóg, a fenekét nem tartja semmi. Volt, aki meg akart győzni ennek az ellenkezőjéről, de amíg én nem érzem úgy, nem tudok és nem fogok mást állítani. Ez nálam elvi kérdés. Ez volt az eddigi tapasztalat, de minden újabb eszköz megérdemel egy esélyt, egy tiszta lapot, hátha meg tud győzni az ellenkezőjéről ;-) Így került képbe egy, a korábban próbáltakhoz képest merőben másfajta felépítésű onbu, a tradicionális japán.

Az eredeti, japán onbu ugyanis karikás. A szárak hosszúak, mint egy podnál és a body két végén, ahol a köthető vagy csatolható részek lennének, egy-egy karika figyel. Oda kell bekötni a szárakat, ha az ember magára varázsolta a gyereket és annak a hátára az onbut. Valahogy így kell ezt a fajtát használni:

Egyetlen WAHM-ról tudok Magyarországon, aki ilyen, tradicionális onbut varr: Encsit. Eléggé izgatta hát a fantáziámat ez a szerkezet és mivel tudtam, hogy a CseHo-ban van ilyen, kis segítséggel meg is szereztem pár napra egy nyugodtabb időszakomban. 

Az Encsiségekről tudni kell, hogy a minőségi varrás meg az esztétikum alaptulajdonság. De az már nekem is sok volt, hogy a kétoldalas (= bármelyik oldalával kifelé fordítható) hordozóhoz két, színben és mintában is tökéletesen illő, egyenként kétoldalas alvócsuklya legyen! Totális maximalizmusra vall, ami nálam látatlanban is garantálja a minőségi munkát. 

Az eddig próbált onbukkal bár többször is hordoztam, egy-egy alkalom sosem haladta meg az 5-10 percet. Valami ilyesmire számítottam most is. Egy rövid, családi sétára vittem el, ahol tudtam, hogy ha a hurci miatt bajban is lennék, apa haza viszi akár ölben is a fiát. Indulás előtt felkötöttem, de elég magasra sikerült tennem a body tetejét, keresgéltem is, hogy mit hová kellene kötni és húzni, melyik kezem hol van, így a nagy bénázásom eredményeképpen kissé szedett-vetett lett a kötés. Felakadt picit hónaljban a pöttöm és nekem is egy kicsit fura volt a karikák és a szárak helye, de meglepően kényelmes és stabil volt a 11 kiló alatt a hordozó. Második kötésnél már figyeltem a body tetejének a helyére, így már esély sem volt a gyerek felakasztására, viszont a szárakat csak mell fölött, tibeti módon tudtam megkötni. Féltem tőle, de iszonyú kényelmes volt az egész. Ismét. Viszont azt fontos észben  tartani, hogy az onbu derékpánt híján csak felsőtestre tud terhelni. Nincs ez másként a karikás változattal sem.

Viszont amiben az én tapasztalatom alapján merőben eltér ez a fajta onbu a csatos változatoktól, az a body alján keresendő. Itt ugyanis a karikák a body alsó sarkához rögzülnek. Ahogy beledugom a szárakat és meghúzom, a bodyalj húzódik fölfelé és mivel a szárak feszesek, ott is marad, esélye sincs lecsúszni. A gyerek pedig abban a bugyorban ül. A body aktívan tartja a súlyát és a szélessége (plusz a hordozó személy hátának a szélessége) határozza meg a terpesztése szélességét. A combok és térdek csak vízszintesek tudnak lenni, esélyük sincs magasabban lenni. A próbadarab szélessége 40 cm volt, ami Benjinek pont a terpeszszélessége, így ezzel sem volt problémánk.

A hétvégi tapasztalatokon felbuzdulva hétfőn onbuval vágtam neki a városnak a 11 kilós puttonnyal, a 30 fokban. Hihetetlenül súlytalannak éreztem a porontyot és kényelmes volt vinni őt. Összesen egy órán át hordoztam onbuval, ami a próbahordozás előtt egyenesen elképzelhetetlennek tűnt. Meglepő volt, hogy bár vastagon párnázott a body és nyáron egy rétegnyi kendőben is alaposan összeizzad hordozó és porontya, fura módon nem izzadtunk csatakosra, pedig sétáltunk elég sokat a napon is. A kizárólagos felsőtesti terhelést éreztem, szokatlan volt, de nem mondhatom kellemetlennek vagy kényelmetlennek. Plusz a pöttöm se berzenkedett, sőt. Kényelmes volt neki is, ha kicsit tovább hagyom, tuti el is aludt volna, és nem nyomta meg a hordozó a térdhajlatát vagy máshol a lábát, semmilyen elváltozást nem láttunk rajta az egy óra elteltével, pedig rövid nadrágban volt. Utána viszont vagy két napig olyan izmaimat is éreztem, melyek létezéséről nem is tudtam, de ez nem a hordozó hibája, hanem a másfajta terhelésnek köszönhető. 

Összefoglalás és végértékelés következik. Imádtam, hogy magasra tudok benne kötni. Imádtam, hogy mindkettőnk számára kényelmesnek és biztonságosnak érzem. Imádtam, hogy gyorsan felköthető volt, ami egy totyogóknak készült hurcinál külön főnyeremény és imádtam, hogy nem kell beleállítani a gyereket, felszupermenezni a hátamra a hurcival stb., hanem a megszokott módon köthettem. Imádtam, hogy kétoldalas volt a hurci, a Natibaby Dandelions nekem különösen kedves kendő, imádom a mintáját, a lilája meg különösen tetszik. Nem értettem először, hogy miért olyan hosszú a body (57 cm), de amikor már jól tudtam kötni, rájöttem, hogy az én 84 centis belevalómnak pont megfelelő ez a méret, rövidebbel sokkal kényelmetlenebb lenne hordozni is és kötni is. Viszont a teljes body vastag párnázottsága nekem annyira nem jött be. De ez az én, egyéni preferenciám, a használhatóságot nem befolyásolja! Imádtam a kendős szárakat is, melyeket oda húztam és annyira terítettem, amennyire éppen kényelmes volt és oda bogoztam, ahová csak akartam. Komolyan elgondolkodtam egy ilyen hordozó beszerzésén, vagy a podunk átalakításán, de utóbbit nem szeretném elrontani, annyira jól bevált kis játszóterezős hurcink az és egy nyolcadik hordozóeszközt nem biztos, hogy be kéne még szereznem az egyetlen belevalónknak :-D Viszont ezáltal a hordozó által visszaszerezte az onbu intézménye az elveszített bizalmamat :-)

Gyártó: http://www.barankaworld.hu/

• Facebook elérhetőség

Érték: 

Hossz: 467 cm

Vastagság: 270 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 100% cotton

Státusz: teszter

Ha híre megy, hogy az ember valamit csinál, jelen esetben hordozókat próbálgat, akkor előbb-utóbb jönni fognak olyanok, akik hordozóeszközt gyártanak és kíváncsiak az ő véleményére is. Így volt ez a Barankával is. Ez egy új magyar márka, mégpedig annyira új, hogy a webshopjuk még be sem indult a poszt írásakor. A kerületi hordozós klubunk vezetője, Bea révén jutott el hozzám Bogi, a Baranka anyja és adott egy hatos kendőt próbálgatni azzal a feltétellel, hogy őszintén mondjam el, hogy tetszett. A poszt végére kiderül, miket is mondtam Boginak :-)

A hozzám kerülő kendő csak Beánál járt, betörtnek nem mondható. A minta engem elsőre erősen emlékeztetett az Oscha rózsáira, de annál jóval nagyobb és szellősebb, valamint jobban megvizsgálva és összehasonlítva sokkal "rózsásabb". A színe engem annyira nem varázsolt el, ugyanis bennem valami zsigerből jövő ellenérzés van a babakékkel és a babarózsaszínnel szemben, de ez persze az én egyéni szoc. problémám, ugye. Azt már ránézésre tudtam, hogy jó széles, az nálam jó pont, tapintásra pedig egész puhának tűnt, de láttam én már karón varjút!

Az első kötéskor alaposan leesett az állam. Szélesnek széles, na meg hosszú is, főleg batyuhoz, amit kötni akartam vele. De arra még álmomban sem gondoltam, hogy ennyire puha és könnyen köthető legyen egy betöretlen kendő, valamint hogy annyira jól el tudja vezetni a súlyt (ami a mi esetünkben több mint 11 kilót jelent), hogy túlzás nélkül állítva semmit se érezzek belőle. Ráadásul batyuban! Járt már nálam többféle felsőkategóriás kendő és ilyen élményt legutóbb a Joy&Joe szarvasos kendője adott úgy, hogy az 25 % lenes kendő. Na de a Baranka meg pamut. Nem értettem az egészet, de egy idő után már nem is akartam, csak élveztem a helyzetet. Nagyon sokfelé mentem ezzel a kendővel, mert megbízhatóan hozta azt, amit elsőre mutatott. Tudtam, hogy belefőni nem fogunk 30 fokban sem, a játszóteret is bírja, nem tapad rá a kosz és a homok, könnyen meg fogom tudni kötni minden körülmények között és ha elalszik a hátamon a poronty, nem probléma még 1,5-2 órán keresztül hordozni, mert nem fog leszakadni a vállam. Többnyire batyuztam pedig, és ez nem egy batyukendő, ugye. A dupló sem volt rossz vele, azt is rettentően könnyű volt kötni vele, de hosszú távon se a belevaló se én nem szeretjük. Na meg nyáron a többrétegű kötés nagyon nem a barátom :-)

Egyetlen negatívuma, hogy a nálam lévő kendő középjelzését rossz helyre varrták, de ez nyilván nem befolyásolja a használhatóságot, csak egy mérési (emberi) hiba eredménye, ami bármikor javítható. 

Bizony, meglehetősen rosszul éreztem magam, amikor tovább kellett adni. De mivel megvenni nincs lehetőségem, nem volt választásom. Kevés kendőre szoktam mondani, hogy ez azonnal kell(ene) és nem engedem el, de Rózsika teljesen elcsavarta a fejem :-) Kis képzavarral élve szende szűznek látszó kőkemény domina a kicsike :-) Sajnos azonban ez a szerelem plátói marad, Rózsika tovaröppent, hogy másokat is boldogíthasson :-)

Gyártó: http://www.maraya.hu/

• Facebook elérhetőség

Érték: 23500 HUF

Állítható a body?: a szélesség nem, a magasság igen

Státusz: vándor

Egyik nap üzenetet kaptam egy hordozós ismerőstől: megyek-e az egyik kerületi hordozós klubba, mert átadná a vándor Marayát, én jövök utána a sorban. Néztem nagy bociszemekkel, hogy miről is van szó, mert egyáltalán nem emlékeztem rá, hogy több Marayára is feliratkoztam, amiről pedig tudtam, az még messze járt. Így hát hatalmas várakozás előzte meg a találkozást: mi is érkezik hozzánk? A csomagban egy egyszerű, kevéssé állítható hordozó volt, kinézetre meglehetősen tetszetős. Mivel ugyanazon klubalkalmon még 4 kendőt is kaptunk, nem ezzel mentünk haza, így váratott magára a nagy találkozás: a próba.

Egy rövidke sétára vettem föl először. Rég nem volt a kezeim között csatos, kicsit el is szoktam tőle, a body beállítása elmaradt ugyanis. A body hossza egy cipzár segítségével növelhető és csökkenthető. Össze volt húzva eredetileg, úgy kaptam magamra. De Benjinek alig ért a derekáig, ami nem épp a megfelelő így. Újratervezés: cipzár széthúzás és második kötés után már a body magassága megfelelő, icipicit talán magas, mert a gyerek keze kint, de azzal már nincs mit tenni, úgyhogy húzhattam meg a hevedereket.

A body Benjinek már kicsi, kb. két-két ujjnyival keskenyebb a kelleténél. De ettől a számára kicsit kényelmetlenebb ténytől eltekintve erősen hűha-élményben volt részem. A csatosok, főleg ha a vállpántok a body oldalához csatlakoznak, általában kényelmetlenek már nekem. Nagyon kicsi lett a felsőtestem, átalakította a hordozás, megizmosodtam, viszont ezáltal az ilyen típusú csatosok 98 %-át nem tudom eléggé szorosra húzni, mert túl nagyok nekem, nincs annyi heveder. Ez igaz erre az SSC-re is, kellett volna még vagy 3 centinyi heveder a vállpántba. A derékpánt is koppra húzva volt jó (ennyire kicsi lennék, vagy ez a hurci ilyen nagy? :O ). A derékpánt széles, a keresztcsonti részen még jobban kiszélesedik és nagyon-nagyon kényelmes, pedig nincs agyonpárnázva. A vállpántok is kényelmesek, jól párnázottak, de nem túlságosan párnásak. A mellkaspánt meg nekem kicsit magasan van. Az alvócsuklya számomra használhatatlanul kicsi, se elérni nem tudom a gumikat, se a csuklya mérete nem megfelelő számunkra. De a saját mobilcsuklyánkkal tökéletes párost alkottak. A csuklyarögzítő kallantyút imádom, az egyik legtutibb találmány, amivel valaha is találkoztam! Valamint ki kell emelnem, muszáj, nem hallgathatom el, hogy a hevederek is puhák! Eddig még nem találkoztam olyan formázott hordozóval, aminek ne vágott volna a heveder oldala. Eddig! Imádom! Az pedig, hogy könnyen húzható a csatokon, külön jó pont. Mondjuk lazításkor a csatok nekem nem igazán esnek kézre, ez lehet, hogy csak megszokás kérdése...

Volt apás próbánk is meg hosszú próbánk is. Elmondhatom, hogy szuper kis apakompatibilis hurci ez, jól is állt neki, magasra is tudtuk kötni a pöttömtörpét (annyira magasra, hogy kilátott az apja válla fölött, ami sokszor nem sikerül neki). A hosszú séta meg kb. 2 órás hordozás és vásárlás volt, némi sétával és játszótérrel vegyített piactúra kánikulában. Minden nehézség és rajtam lógó súlyos vásárfia+alapfelszerelés ellenére is kényelmesen vittem az alvó puttonyt és eszembe se jutott, hogy csak a hátamon van 11 kiló, annyira jól eloszlatta a súlyt a hordozó.

Mit is mondhatnék összefoglalásul? Egyszerűen imádom! A számomra egyik legkényelmesebb csatost ismerhettem meg személyében, örülök, hogy részesei lehettünk a vándorútjának. Nagy szívfájdalom, hogy már kinőtte a belevalónk. Éppen ezért vagyok még inkább kíváncsi az állítható változatra, hátha az jó még neki. Még pár nap, és ideér. Már nagyon izgulok ;-)

Gyártó: http://uppymama.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: $567

Hossz: 540 cm

Vastagság: ?

Szövés: vászon (black weft with red colour block center)

Összetétel: 100% cotton

Státusz: vándor

Volt idő, amikor eszem ágában sem állt kendőt venni a kezembe. Volt idő, amikor eszem ágában sem állt drága kendőt venni a kezembe. Aztán egyszer csak jött a lehetőség: hipergyors próba egy Uppymamával. Az egyik kerületi klubalkalom során sikerül lecsapnom erre a páratlan kendőre. Az Uppymamáról azt kell tudni, hogy egy eléggé magasra tornázott árú (erős hype miatt), kéziszövött "státuszszimbólum", főleg itthon. Nem sok van belőle nálunk, bezzeg külföldön... 

A kendőről több dolgot is tudni kell: 7+-os, majd' 5 és fél méter. Vászonszövött, ami a klasszikus ajánlás szerint nem a legpraktikusabb hordozáshoz, de a nagy vízen túl ennek nagy hagyománya van. Színváltozással jelzett a közepe és szegetlen. Plusz iszonyatosan széles. Nem volt lehetőségem lemérni, de irgalmatlanul sok textilt kellett megmozgatni. Végül, de nem utolsósorban ez volt a legdrágább hordozóeszköz, ami a kezembe került eddig és nem nagyon számítok trónfosztóra :-)

Napsütésben csodálatosan szép a színe, teljesen elvarázsolt. Tapintásra kicsit vastagnak tűnt, de mivel kézzel szőtt, próba nélkül ez nem nagyon jelent semmit. Ha csak gyors próbáról van szó, akkor általában batyut szoktam kötni, mert abban jobb vagyok, sokkal könnyebben meg tudom ítélni a kendőt, jobban össze tudom hasonlítani a korábbi tapasztalataimmal és el tudom dönteni, hogy tetszik-e vagy sem. De egy ekkora anyagtömeggel esélyem sincs batyuzni, jött hát a dupló... Kb. vért izzadtam, de nem azért, mert nehezen köthető lett volna a kendő, sőt. Az meglepően könnyen siklott egyik oldalról a másikra, szinte még segített is. Csak hát hoooosszúúúúúúúú a drága... Megkötöttem végül, egész korrekt is lett, örültem nagyon. Jó sok maradt lógni a csomó után (nálam 4,6 m-ből kijön a dupló), de sebaj, mert gyönyörű a kendő. Kötés közben egy dolog zavart még nagyon a kendő hosszán kívül (nekem ez már kezelhetetlenül hosszú), mégpedig a szegések hiánya. Nekem ez valahogy hozzátartozik a kendőhöz, annyira megszoktam már, hogy az alapján tájékozódok kötés közben, hogy ha nincs, elvesztem.

Míg fotóztunk és beszélgettünk, figyelni kezdtem, hogy vág-e, nehéz-e a tekergő 11 kilós, lazul-e a kendő, csúszik-e a vászon stb. Vágni bizony kb. 5 perc után kezdett, amit egyáltalán nem vártam volna, főleg duplóban. Furcsa volt. Ennél vastagabbnak gondoltam tapogatás alapján, de lehet, hogy csak a vászonszövés miatt vezeti el máshogy a súlyt. Nem tudom. Mindenesetre alaposan meglepődtem és már kicsit más szemmel néztem rá. Nagyon jó lett volna főleg ezek után még egy hosszabb, pár napos próba, de mivel nem hozzám érkezett ez a vándor és nem sokra rá már vitte is tovább a posta, ezért erre nem volt lehetőségem. Talán majd valamikor máskor. De az élményt megkaptam, hálás is vagyok érte Eszternek, köszönöm szépen!

Gyártó: Ringa

• Facebook album

Érték: kendőfüggő

Állítható a body?: igen

Státusz: magánszemély és a gyártó tulajdona

Réges régen (egy messzi-messzi galaxisban) volt egy Ringás klubnap az Újbudai Hordozós Klubban. Aznap nálunk a fogzás, a frontok és a Sötét oldal okozott némi háborgást az Erőben, így Benji nem igazán szeretett volna hordozót próbálni. Viszont mivel egy új WAHM hurciról van szó néhány egyedi megoldással megspékelve, erősen izgatta a fantáziámat. Pár hónapnak el kellett azonban telnie, mire hozzájutottam egyhez. Akkor viszont alaposan belecsaptunk a lecsóba, hiszen egy AndalGo-Ringa házasságból született hordozót kaphattam meg egy időre.

A kapott félcsatos nem is nevezhető igazán félcsatosnak, hiszen csat egy darab sincs benne. A derékpánt karikával rögzül, a vállpántok pedig hosszú, köthető szárba torkollnak. Szándékosan nem kendőszárat írtam, hiszen ebben a hurciban sávoly szövésű anyagból vannak a szárak (és a body belseje is), nem kendőből. A derék- és vállpántokban valamilyen habgumiszerű anyag van szivacs helyett. Ez egy merőben új megoldás az eddig általam próbált hordozókhoz képest. Tapogatva rugalmas, kicsit tömör cuccnak érezni, vékonyabb, mint a megszokott szivacsos párnázás, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam, hogy valóban annyira nagy találmány-e ez, mint ahogy hallottam.

Két hosszabb útra vittük őkelmét, volt benne vonat, séta, nézelődés, alvás... Így többféle szempontból is ki tudtam próbálni. Először a hordozót a derekamra rögzítve tettem bele a gyereket, nem forgattam. Mivel nem ráztam bele jól a felvételkor, így nem jött eléggé föl a body, de vidáman tudott kalimpálni a kezeivel és mutogatni mindenfélét útközben. A második alkalommal már nagyon fáradtan került bele. Ki akartam próbálni a forgatást, de utólag azt kell mondjam, hogy nagyon rossz ötlet volt. Gyereket a hordozóval együtt hátra forgatni csak úgy lehet, ha az ember a derékpántot lazára hagyja. Ez egy csatos derékpánt esetében nem gond, hiszen a végén könnyen feszesre húzni. A hosszú szárak a vállpánt végén és a karikás derékpánt viszont pontosabb kötést igényel a teljes kényelemhez és ez a hiba plusz a kötés közben bealvó 11 kilós és 80 centis poronty nem igazán volt a segítségemre. A derékpánt elfordult a súly alatt, a benne lévő gumi és műanyag lap eggyé olvadt a korábbi vesémmel és az út végére nem volt túl természetes a mosolyom. Összesen másfél órát aludt így rajtam Benji és mikor kiépítettem a hurcit a testemből... na inkább nem folytatom. A szárakat adó sávoly anyag nekem kicsit vékony volt, az oldalamnál kényelmetlen volt egy picit. Megszoktam, hogy a kendő vastagabb, lehet azért volt szokatlan ez a vékony anyag. A csuklyarögzítős fülek viszont nekem nem jöttek be. Az, hogy kb. a kétharmaduknál levarrták őket, nekem kényelmetlenné tette a használatukat. De lehet ez is csak szokás kérdése, nem tudom.

Itt jött a képbe a Ringa kitalálója, fejlesztője és életben tartója, Andi, aki felajánlotta, hogy kipróbálhatjuk az első Ringa tait, hosszabb idő alatt és csatos derékpánttal is. Ez a darab Bloomyloom málna rózsából készült, mindenhol kendős, állítható és nekem nagyon tetsző hordozó. A korábbi tapasztalatok után még izgatottabban vártam a csodát: miben más a csatos derékpánt. Illetve mivel a karikást is adta mellé Andi, azt is tesztelgethettem és gyakorolhattam vele, hátha kitalálom, hogy lehet jó és kényelmes, ha már annyian dicsérik országszerte.

Első napirendi pont: úgy felvenni a gyereket, mintha kendőbe kötném, majd jól belerázni a derékon megfelelően rögzített hordozóba, hogy a body teteje ne a derekáig érjen, majd jól megkötni. Második napirendi pont: ugyanezt megismételni a karikás derékpánttal is. Szorgosan gyakoroltam mindkét pontot és megvilágosodtam. Ha jól meghúzom a derékpántot, az szépen felfekszik a derekamra és úgy kerül a hordozóba a gyerek (meg elég mélyre), akkor nagyon kényelmes a cucc! 1,5-2 órás etapokat is hordoztam egyhuzamban és különösebb bajom nem lett: nem éreztem nehéznek, nem vágott, nem húzott a súly. A vállpántokban lévő gumi vékonyabb, azt úgy éreztem, mintha egy kicsit vékonyodna, nyúlna 2 órányi terhelés után, azokkal volt egy kicsi gondom. De ez csak egy MINTHA érzés, lehet, hogy csak a fáradtság éreztette magát így. Hosszú napok voltak akkoriban... A karikás derékpánt viszont sehogy se tudta belopni magát a szívembe. A csatossal soha semmi bajom nem volt, a karikás meg van lelazult (vagyis úgy éreztem, hogy nem elég feszes), vagy útban volt a lelógó szár... Derékpántot cserélni meg maga a horror, pedig ebben a darabban még a gyengébbik tépőzár van :-) Közel két hétig nyúztam, mentünk vele mindenfelé, hosszú és rövid távokra, próbálta apa és nagyi is, a gyerek elaludt benne, jó kis hurci ez.

Most akkor jöjjön a konklúzió. A tapasztalataim alapján összességében pozitív a véleményem róla (mindkét Ringa tairól, amit próbáltam), viszont nagyon pontosan kell kötni, különben kőkeményen büntet! A gumi és a műanyag lap nem szivacs, ők az erősebbek! Hosszú távon, nagy súlyú gyerekkel is kényelmes, csak a csuklyarögzítő füleket csinálnám nagyobbra (vagy nem varrnám le). A karikás derékpánt nekem nem jött be, de csatossal nagyon tuti kis félcsatos varázsolható belőle. Apa- és nagyikompatibilis, kis segítséggel ügyesen fel tudja kötni bárki bele a gyerkőcét.

Gyártó: Volgasling

• Facebook album

Érték: € 88

Hossz: 420 cm

Vastagság: 241 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 100% cotton

Státusz: teszter

Egy szép májusi napon bementem az egyik budapesti hordozós boltba, hogy azt átadási pontként használva visszaadjak egy nálam lévő kendőt a tulajdonosának. Épp Fruzsi, és kisfia Kaba tartották a frontot, beszélgetni kezdtünk. Egyszer csak nekem szegezte a kérdést: benne lennék-e egy Volgasling tesztelős körben, majd írnék-e róla pár sort a blogban? Naná! Ilyen ajánlatokat nem szabad kihagyni, úgyhogy pár nappal később már nálam is volt a kendő. Annyi háttérinfót kaptam, hogy még nagyon töretlen, így álljak hozzá.

A tároló zsák miatt azt hittem, egy világos kendővel lesz dolgom. Nem szeretem a világosakat, kényesnek tartom őket. Tévedtem. A kapott kendő eléggé sötét, ugyanakkor nem éreztem nyomasztónak a színét, sőt, és még a mintája is tetszik. Visszafogott, mégis elegáns... Szépség! A tapintása kissé kartonos volt, de tudtam, hogy töretlen még, viszont egy pamutkendőtől kicsit mást vártam. Erősen lenes emlékeket idézett fel bennem.

Kötés előtt jól felszívtam magam, már előre azon pörögtem, hogy csak azért is legyőzöm, nem foghat ki rajtam. Ismét csak tévedtem. Nem nagyon kellett legyőzni, megadta magát. Önként :-) Batyuztam vele és a 11 kilós belevalóval így mászkáltunk szerte a városban. Volt meleg, volt reggel még kicsit hűvös... Jól ki tudtunk próbálni sokféle körülményt, így a tapasztalat eléggé változatos lett.

Először is rá kellett jönnöm, hogy ez egy rafinált kendő. Amikor megkötöttem, még minden meseszép volt, feszes, pontos, csodás. Aztán egy idő után csak kibújt a szög a zsákból: előjött a kötésben maradó rejtett lazaság és jól lecsúszott a vállam fölött alaposan kilátó batyusrác, pedig a csomó nem csúszott szét, egy millimétert sem mozdult el. Ha meg magasabbra kötöttem, az istennek se akart szétcsúszni és lelazulni a kötésem, így a súlyponteloltódás miatt küzdöttem az elemekkel... A másik gondom, hogy kb. 3/4 órányi folyamatos hordozás után kezdett nagyon nehézzé válni a potyautasom benne, és még vágta is a vállam a kendő. A 241 g/m2 egy közepes vastagságnak felel meg, ez még nem indokolja, hogy nagy gyerek nehéz legyen benne vagy vágjon egy kendő. Eddig még nem jöttem rá a magyarázatra, mindenesetre meglepő és hosszabb mászkálásnál kényelmetlen lett. A időjárás viszont nem befolyásolta, hogy mennyire izzadunk össze vagy sem, jó kis szellős cucc ez, tetszett.

Összességében pozitív a véleményem róla, bár az is igaz, hogy állandóra azért nem kéne. Alaposan betörve bőven jó kendő újszülöttnek is akár, és a 70 cm-s szélesség miatt a hordozós kor végéig is jól használható. Nagyon örülök, hogy ezt az oroszt is kipróbálhattam, eddig egész jó véleménnyel vagyok a kendőikről. Köszönöm szépen a lehetőséget! :-)

Több ismerősöm is várakozó állásponton van (vagy nem olyan régen még azon volt) és mivel sok-sok hordozós kép és infó kerül fel tőlem/rólunk a netre, megkeresnek, kérdeznek, érdeklődnek a hordozásról és az egyes eszközökről. A legtöbb esetben a hosszú kendők kerülnek előtérbe, nagy izgalommal olvasgatnak és puhatolóznak ezek az anyák. Én pedig  mindig elmesélem, hogy a kendőket a még meg sem született gyerkőccel is lehet ám használni. Lévén, hogy a várandósság előrehaladtával bizony már kezd terhessé, nehézzé válni a kis prüntyő, már semmi és sehogy sem elég kényelmes és jól jön bármilyen segítség.

A pocakot támasztó szerkezeteket persze jó sok pénzért kínálják a bababoltok, és azok valóban csak arra az egy dologra használhatók. Vagyis a szül(et)és után vagy eladósorba vagy a szekrény aljába kerülnek. Viszont egy kendőt ezer meg egy dologra lehet használni a gyerek megszületésekor, de még a hordozós kor után is. Az alábbiakban összeszedtem néhány pocakkötős képet és cikket, a 4. képhez tartozó cikkben pl. videók is vannak. A szükséges kendőhossz elég változatos, akár egy karikás kendővel is lehet tehermentesíteni a fáradó izmokat.

1. https://hu.pinterest.com/pin/107945722297087797/

2. Wrap you in love

3. http://www.liliputi.hu/blog/liliputi-rugalmas-kendovel-pocakkotes/

4. http://bwiofcleveland.blogspot.hu/2014/07/belly-wrapping-for-pregnancy-support.html

5. Wrap you in yove

Nekem anno nem volt se kendőm, se infóm erről az egészről és utólag belegondolva sokszor baromi jól jött volna ez a fajta segítség. Úgyhogy tudjatok róla és ha szükségét érzitek, próbáljátok ki bátran! Megéri ;-)

Gyártó: http://nandu-wrap.com/

• Facebook elérhetőség

Érték:16360 Ft (€56,4)

Hossz: 470 cm (size 6)

Vastagság: 211 g/m2

Szövés: keresztsávoly

Összetétel: 100 % pamut

Státusz: teszter

A Nandu kendők gyártója 2014. végén felhívást tett közzé: az új, Öko Prémium kendők teszteléséhez vár lelkes jelentkezőket. Természetesen lecsaptam a lehetőségre én is, hiszen korábbi Nandu kendőkkel már volt némi tapasztalatom és bizonyos különösen jól sikerült szériák kivételével nem volt túl jó tapasztalatom velük. Jó pár hetes várakozást követően jött egy email egy táblázattal, majd újabb hosszas várakozás és huzavona után jött az email, hogy melyik hétfőn van két órám átvenni a csodakendőt a gyártó boltjában... 

Három kendő közül választhattam, a legkevésbé kemény tapintású és a legkevésbé illatos darabot hoztam el. Bíztam benne, hogy ezen óvintézkedésekkel sikerült egy hordozásra használható tesztert szereznem, de csak az első kötésnél bizonyosodhattam meg róla, hogy sikerült-e.

Az első ismerkedés pozitívra sikerült. Óhatatlanul is összehasonlítja az ember a korábbi tapasztalatával a dolgokat, így volt ez velem is. Van egy saját Nandu kendőnk is, amit hosszúból vágtunk. Az jó szériás és puhára tört. Ez a teszter ahhoz képest eléggé kemény tapintású volt, töretlennek véltem. Szintén tapintásra vékonynak is tűnt. Ezt alá is támasztotta a mérésem: 211 g/m2 jött ki, ami valóban vékonynak számít. A szélessége ránézésre is megfelelően nagynak tűnt. Csapás a korábbiakhoz hasonlóan itt sincs, viszont szuper a középjelzés, nem a korábbi kifakulós minicetli. Az pedig, hogy nem keresztben csíkos, már alapból is főnyeremény!

Ezek után jött az első kötés. Lázas, nyűgös, üveghangon visító 11 kilóst kötöttem belül zsebesben előre. A súly miatt amúgy is majd' megpusztultam, de a kendő is vágott rendesen. Viszont a célt elértük: a gyermek megnyugodott, a láza elindult lefelé és mindenki örülhetett. Nyilvánvalóan ezen élmény alapján nem ítélhettem meg a kendőt, bár az feltűnt, hogy vág (nyilván, mert vékony).

A következő próba egy fél napos mászkálás volt, batyuban, duplóban. Kötni nem szerettem, nem tetszett a fogása, a tapintása, nem volt túl kezes, viszont nem csúszott kötés befejezése után, jól tartott. A csomó kicsit nagy lett, de ráfogtam a töretlenségre. A szélessége is megfelelő, a 70 cm nálam a megfelelő kategória. A 11 kilós poronty elég gyorsan kezdett nehezedni az utunk során. Vágni is gyorsan kezdett a kendő és a töretlensége miatt még kicsit pontatlanul is sikerült minden. De némi törögetéssel ezen egész könnyen lehet segíteni. Viszont bármit is kötöttem, bárhogy is próbáltam, arra a következtetésre jutottam, hogy ez a kendő nagy súlyú gyerekkel, hosszú távon (= 1-2 óra folyamatos hordozásnál) elég kényelmetlen. De nyáron, pici poronttyal még egész korrekt lehet.

Viszont ami szörnyű, az a kendőhöz tartozó használati utasítás! Az bizony még mindig botrányos! Bár a szöveg már változott és előnyére változott (nem olvastam félbehajtott kendős javaslatot vagy a kendő meghúzásának ellenzését, sőt), a képek a régiek: laza kötések, lóg a gyerek, félbe hajtott kendők vannak a képeken... Mivel nagyon sok kezdő hordozó ez alapján tájékozódik először a hordozásról, nagyon-nagyon fontos lenne egy biztonságos és korrekt javaslatokat tartalmazó használati utasítást mellékelni az eszközökhöz. 

Összegezve: ha annyi pénzt tudnék áldozni egy hordozóeszközre, amennyibe egy Öko Prémium Nandu kerül, nem valószínű, hogy ezt választanám. Ebben az árkategóriában ugyanis már sokkal jobb minőségű és pici és nagy gyerekkel egyaránt kényelmes kendő kapható. A régi Nandu árak (6-8-10000 Ft/ 6-os kendő) még elfogadhatóak lennének erre a minőségre, számomra az új viszont már sehogy sem. Látom a pozitív változást a gyártó termékein, de kicsit többet vártam tőle, mint amit kaptam...

Gyártó: http://www.bloomyloom.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: € 110

Hossz: 435 cm (size 5)

Vastagság: 285 g/m2

Szövés: jacquard, broken twill

Összetétel: 40% linen, 60% cotton

Státusz: teszter

Ismét egy Bloomyloom teszter érkezett hozzánk és nagyon nagy várakozással bontogattam a csomagot. Eddig mindegyik kendőjük pihepuha pamut és imádatos volt, már nagyon kíváncsi voltam, milyen is egy lenes Bloomy. Sose próbáltam még lime színűt sem, holott a zöldnek nagyon nagy szerepe van az életemben. Ez az árnyalat vidám, vicces, élénk, feltűnő. Hiába nem szivárványos, mindig jó kedvem lett tőle, akárhányszor csak ránéztem. Olyan... napsütéses :-)

Kezdjük a látványnál. A színét imádtam, bár a natúr szállal nem volt túl kontrasztos ez a világító zöld. A mintát adó baglyok eléggé stilizáltak, az én ízlésemhez annyira nem áll közel ez a forma, de nem tudom azt sem mondani, hogy egyáltalán nem tetszik. Viszont az tény, hogy Bloomyék csavarmintája vagy matyó rózsája nekem jobban bejön ennél. Ízlések és pofonok, ugye...

Tapintásra tipikus lenes kendő. Van tartása, nem omlós, de nem is állt meg a sarokban. Még nem is kötöttem vele, amikor már tudtam, hogy ezzel bizony küzdeni kell, nem köti meg magát. Naná, hiszen egy betöretlen lenes kendőről van szó, ami jelentős mértékben tartalmazza a lent, nem csak mutatóban. Azért a 40 % elég sok. Viszont nagy súlyú gyereknél jól jön ez a fajta tartás és magas lentartalom, nagyon is megéri legyűrni a kicsikét!

Ekkor jött az első pofára esés: könnyebb volt vele kötni, mint reméltem. Nem állítom, hogy nem küzdöttem és tökéletesen pontos lett a batyum, mert távolról sem. Viszont a sok-sok benne maradt lazaság ellenére is szuperül tartott, nem vágott, nem szakadt le a vállam, ami egy rosszul kötött batyu és 11 kilós belevaló esetében nagyon nagy szó ám! A szélessége is imádni való, 78 cm-t mértem. Ezzel a kendővel (lévén töretlen), keményen megküzdöttem a fölösleg gyerekpopó alá passzírozásával is, viszont az ugrálást is kibírta szétcsúszás nélkül. Pedig ez a puttonycsávó bizony fel tud állni a hátamon bárhol és bármikor, meg se kell támassza magát valamin, simán kinyomja magát combizommal. Tehetséges. De kötés és kendő legyen a talpán, amelyik kibírja ezt a kiképzést. A zöld baglyok kibírták ;) Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy milyen lesz betörve. Mert nagyon jó kis kendő így is, csak még eléggé bestia. Totyogóhoz már most tökéletes, de puhára törve én bizony egész picikét is boldogan kötnék bele. 

Összegezzünk! Tetszett, na. Nem tudom se szépíteni, se rosszat mondani róla. Törni muszáj, de szép, szuper minőségű és jól néz ki. Jól tart, nem csúszik, nem mászik, csak még harap egy kicsit :-) Nagyon szívesen elfogadnék egy ilyet, akár ötös méretben is, igaz, én valami durván kontrasztos színt tennék a lime zöldje mellé, mondjuk feketét (de olyan Bloomyloom kendő nincs :-P ) Jó móka lenne megszelidíteni a kicsikét, élvezném nagyon!

Gyártó: http://www.lujzus.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: 28900 Ft-tól, kendőfüggő

Állítható a body?: igen

Státusz: vándor

Eljött az idő az én hordozási evolúciómban is, amikor megértem arra, hogy hordozókendőből készült és kendőszáras hordozót próbáljak ki. Ez az igény oly' erősen és sürgetően érkezett, hogy órákon belül kerítettem egyet, méghozzá egy Lujzus félcsatost és feliratkoztam az akkor induló vándor Lujzusokra. Azokat ugyanis hazai szövödében szövött, saját márkás hordozókendőből varrja egy WAHM anyuka, név szerint Sinka Lujza, vagyis Lujzus :-) A kendőalapú formázott hordozók azért jobbak a baba szempontjából, mint a sávoly-dekor alapúak, mert puhábbak, ölelősebbek, jobban rásimulnak az apró gerincre, viszont ezeknél is érvényes az, hogy a használati ajánlás nem a gyerkőc korát vagy súlyát veszi alapul, hanem a mozgásfejlődés stádiumát. Vagyis amíg egy mei tait, ami kötős derekú, a tanácsadók ülni tudástól ajánlanak, addig egy csatost csak állni/járni tudástól. A félcsatos a kettő között van, de ülni mindenképp jó, ha már egy ideje tud a belevaló. Persze ez csak ajánlás, sok minden felülírhatja és a végén úgyis a szülők döntik el, mikor mit használnak, csak jó, ha itt is olvasható. Szerintem.

A sebtiben kipróbált félcsatos egy Lana Rose - Lujzus sárga gyémánt házasítás volt és csodaszép volt az összkép, nagyon illik a két kendő egymáshoz! Az volt az első, kézzelfogható Lujzusom, rá is csodálkoztam pár dologra, ami a monitoron keresztül nem igazán jutott el az agyamig. Például a kendős szárak hossza. Aki sose hosszúkendőzött, annak meglepő az a végtelen anyagrengeteg, de tényleg elég jól el tud fogyni a kötés végére... Aztán ott volt a derékpánt. Nekünk egy Magyarindánk volt, annak tenyérnyinél is szélesebb a derékpántja, ahhoz voltam szokva. Lujzus viszont keskeny derékpánttal varrja a hordozóit, ami nem baj, csak nekem szokatlan volt. A body cipzáros állíthatósága is érdekes volt élőben... Nagyon más egy valós tapogatás a képernyői nézelődéshez képest!

A próba gyors volt és mivel már vártam a vándor félcsatost, tényleg csak a hirtelen kíváncsiságomat elégítettem ki vele. Az akkor 7 hónapos, ülni már épp tudó gyerkőcömnek kicsit magas volt a body (de állíthattuk volna kisebbre), a szélesség viszont fokozatmentesen állítható a derékpánton rögzülő hevederekkel. A derékpánt nekem túl keskeny volt, máshoz szoktam, ez máshogy terhel (inkább vállra, mint derékra, nekem a keresztcsontra terhelés az igazán kényelmes). A vállpántok párnázottak és vajpuhára tört sárga gyémántból készültek. A body belseje natúr gyémánt Lujzusból volt, teljes hosszában vágatlan a belső panel minden formázott hordozójában!

A vándor is hasonló élményekkel szolgált, bár azt egy hétig próbálgattuk. A külső panel olajzöld gyémánt Lujzusból készült, a szárak pedig folklórból. Ez utóbbit imádtam, csodaszép! Nagyon feldobta az amúgy semmi extra hurcit! Az nem biztos, hogy tetszene, ha az egész abból lenne, de ennyi kis élénk szín ahhoz az egyszínű, sötét tónusú gyémánthoz mindenképp kellett. Szuper ötlet mind a párosítás, mind maga a kendőtervezés!

Összességében amiatt, hogy nekem annyira nem jött be a derékmegoldása, még nem tudom rá azt mondani, hogy nem jó hordozó, sőt! Ennyire mások vagyunk mi, hordozó anyák/apán/emberek! Nagyon-nagyon sok embernek tetszik és pont hogy ez és így kényelmesebb. Én pedig hálás vagyok a vándoroltatásért, mert így olyan Lujzusokkal is megismerkedhettem, amiknek a létezéséről sem tudtam (pl. rögtön a félcsatos egy ilyen típus volt) és rengeteg hasznos tapasztalattal gazdagodtam általuk!