Gyártó: http://www.pavotextiles.com/

• Facebook album

Érték: $240

Hossz: 420 cm (size 5)

Vastagság: 340 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 100% cotton

Státusz: magánszemély tulajdona

Néha olyan lehetőség is jön szembe, amiről nem is gondoltam volna, hogy valaha is fog. Ilyen volt a találkozásom is a Pavoval. Nagyon ritkán járunk Szombathelyen és akkor sem azzal szoktam szórakozni, hogy kendőket próbáljak, hiszen ott a család, rövid az idő stb. Így hát aztán nem is ismerem a vasi megyeszékhelyen élő hordozós népséget, bár azt már tudom, hogy van klub is, meg többen is hordoznak. Az egyik ilyen családolás alkalmával viszont megismerhettem személyesen is az egyik anonim társunkat, Herminát, aki többek között ezt a kendőt hozta a randira megcsodálásra és kipróbálásra. Ezúton is hálás köszönet érte!

A Pavo egy amerikai cég, amely többek között hordozókendőket is gyárt. Viszont a high end vonalat célozták meg, mind minőségben, mind árban. A kendőik egy része (mint pl. a Parterre Noir is) a cég ajánlása szerint se nem újszülött-, se nem kezdőkompatibilis. Meg fogom mutatni, hogy ez miért is igaz erre a kendőre.

A próbadarab frissen mosott volt, épp hogy megszáradt a találkozóig. A gyári adat szerint 340 g/m2, ami nagyon vastag anyagot jelent. Az általánosan használt kendők 190-280 g/m2 között szoktak lenni. Ebből is a vékonyabbakat ajánlatos picikkel, a vastagabbakat nagyobb gyerekkel használni. Tehát a legrosszabbra készültem (miszerint én ezt aztán kötni biztosan nem fogom tudni, így marad a tapizás) és jó nagyot koppant az állam. A vastagságot bőven lehetett rajta érezni, a minták szélén durván rücskös is volt (lásd a képeken, mennyire kiemelkedik a minta a kendő síkjából), ugyanakkor rugalmas is volt. Érdekes és meglehetősen vicces összképet ad ez így egyszerre. Tapintásra olyan, mint a bútorkárpit :-) De azoknál azért picit vékonyabb.

Ezek után kötöttem föl vele a 11 kilós dedet. A szokásos tesztkötésemet, a batyut próbáltam összehozni vele, hiszen egy  ötös kendőből duplót kihozni (karika nélkül) nekem esélytelen és a vastagság miatt nem szándékoztam túl sokat vesződni a gubancolással, így maradt a batyu. Na meg azt egy fokkal jobban és biztosabban tudom kötni, mint bármi mást. A következő állpotyogás kendőkötés közben következett be, amikor a legnagyobb félelmeim is alapjukban dőltek rommá. Ugyanis ez a kendő bizony kripli, nem túl erős kézzel is meglepően jól köthető. Viszont akkora lett a csomó, mint a fejem :-D Tényleg vastag kendő ez! A rövidke próba alatt az mindenképp feltűnt, hogy hiába a kötésben maradt sok lazaság, nagyon kényelmes volt (ezért jók a vastag kendők) és semmit sem csúszott. Igaz, furcsa is lett volna ilyen "rücskökkel" ;)

Hermina felhívta a figyelmemet egy Pavo-sajátosságra: a középjelzésnél tükröződik a minta. Az egész! Nagyon vicces és jól néz ki, tetszett. A szövés is elég érdekes: sűrű és mégis nagyon ruganyos lesz tőle a szövet. Nagyon furcsa és szerethető kendő lett ez! Még a színe is nagyon bejött, pedig annyira nem vagyok a szürke nagy rajongója. Összességében azt kell mondjam, hogy nekem ez a kendő is kellene, mert bár nem az a játszótérre, boltba lefutós, táskába begyűrős fajta, de egy gyűjtemény részeként igenis megállja a helyét, sőt!

Jó dolog felső kategóriás kendőket próbálgatni, mert az ember rájön, hogy azok sem tudnak kávét főzni és behozni az ágyba reggel, mint ahogy a legegyszerűbb és legolcsóbb társaik sem. Azokba is ugyanúgy kell/lehet belekötni a gyereket, mint bármelyik másikba és azon felül, hogy a tulaj tudja, hogy mekkora értékű "rongy" köti össze a gyermekével, az avatatlan szem semmi extrát nem lát benne (maximum annyit dönt el, hogy tetszik-e neki a kelme, a hordozás, a gyerek, a hordozó személy, a világ, az élet stb.) Én imádom ezt csinálni és ezúton sok különböző embert, gyárat, portékát és szituációt megismerni és megoldani.

Ismét egy, a szokásostól eltérően induló poszt lesz ez, hiszen egy tradicionális és eredeti (Kínában vett) hordozóról fogok írni. Se gyártói oldalt, se Facebook-os dolgot nem tudok mutatni, viszont hálásan köszönöm Bodrogi Beának és a CseHo-nak, hogy kipróbálhattam! Valamint Baloghné Pályi Gabinak, hogy ezt a csodát is bemutatta és segített felvenni. Hatalmas élmény volt!

Eredetét tekintve a beibei is ázsiai eredetű hordozóeszköz, Jünnan tartományból származik (Kína) - írja Celesztina a tradicionális hordozós blogján. Viszont az a beibei, amit ő mutat, nem olyan, mint amilyet én próbáltam. Az enyém egy vastag, kartonszerű testű és hosszú, vékony pántú hordozó volt és ránézésre baromi kényelmetlen mind gyereknek, mind hordozó személynek. Nézegettem, tapogattam, majd jött Gabi és elkezdett mesélni róla. Hogy eredeti kínai, hogy kb. 5000 Ft-ért vették pár éve, hogy a kínaiak manapság is ilyenben hordoznak és hogy nincs két egyforma fajta beibei... Nagyon érdekes mese volt.

Kiterítve úgy néz ki, mint egy podegi, nagyjából ugyanazt is tudja. Mármint a tradicionális, széles podegi. Viszont az koreai találmány, míg a beibei ugye kínai. A poddal ellentétben ennek vékony és párnázatlan a pántja, valamint elég kemény és vastag a body. Valamilyen kordbársonnyal bevont kartonhoz tudnám hasonlítani, tapintásra brutálisan vastag. Főleg hogy addig csak kendőt és abból vagy maximum munkaruhavászonból varrt formázott hordozót tapizott az ember lánya. Azt is mondta Gabi, hogy felejtsem el a "nyugati típusú" hordozási módot, vagyis a terpesztett-guggoló, konyhanyelven béka lábtartást, mert tradicionálisan nyújtott lábbal kell belekötni a gyereket. Elsőre se én, se Benji nem értette, hogy mi is a cél, de megugrottuk ezt is :-)

Gyerek a hátamra, rá a beibei, Gabival szépen rátekertük, meghúztam, megkötöttem és meglepődtem. A kezdeti félelem, hogy kényelmetlen lesz, alaptalan volt. A vékony pántok se vágtak igazán és a kemény body se nyomott különösebben. Viszont óriási cucc nőtt a hátamra! A kölök meg úgy feszített benne, mintha egy fotelben ülne. Vagyis állna. Mert a nyújtott lábas lábtartás miatt olyan helyzetben volt, mintha zárt lábban térdet rogyasztott volna a hátamon. A képek is azt mutatják, hogy nem szenvedett ebben a pózban ;-)

A próbát követően írtam ezt a CseHo Facebook oldalára: Sárkányok <3 Az én, hordozós szempontból zöldfülű szemével nézve fura hordozó, nem igazán tudnám elképzelni a mindennapi használatát, de hatalmas élmény volt kipróbálni. A puttonyom pedig fennhangon kacagott benne és bár az eszköz bemutatásakor még azon aggódtam, hogy kényelmes lesz-e a Benjinek a nyújtott lábas hordozódás, a gyermek vidámsága teljesen eloszlatta a félelmeimet. Érzésre nekem olyan volt, mintha egy kisebb fotelt vettem volna a hátamra gyerekestül, de ezt a bei-beit nagyobb belevalókra méretezték. Ugyanakkor meglepően könnyű volt benne a 10 kiló :) Nem tudom, hogy csinálja, de működik! Mindamellett, hogy csodaszép, bár lehet, hogy egyeseknek már inkább a giccses kategória. Mindenesetre köszönöm az élményt! :)

 Gyártó: http://www.natibaby.eu/

• Facebook elérhetőség

Érték: $170

Hossz: 478 cm (size 6)

Vastagság: 320 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 50 % linen, 50 % cotton

Státusz: magánszemély tulajdona

Kisebb-nagyobb mázlival sikerült ehhez a kendőhöz hozzájutnom. Az egyik anonim függőtárs akart megszabadulni tőle pár hétre némi puhításért cserébe és jókor voltam jó helyen, hiszen az elsők között jelentkezhettem. Ezt a kendőt ugyanis már nagyon-nagyon régóta meg akartam nézni közelebbről, ui. ennyire "történetes" (már ami a mintát illeti) darabbal még nem találkoztam. Aztán utólag gondoltam csak bele, hogy az 50 % lennel meg fog gyűlni a bajom, főleg, hogy egy törésre váró kendőről van szó, de akkor már mindegy volt, vártam a bestiát :-)

Egy összcsaládi séta előtt kaptam meg és egészen a Budai Várig a táskámban tartani a vadakat. Vicces élmény volt egy 22 fokos, verőfényes napsütéses, tavaszi vasárnap délután kitalálni és nekiállni batyut kötni a Sándor-palota tőszomszédságában egy hatos, töretlen kendővel. Volt némi közönségünk, élen a palotát őrző rendőrrel :-D

A kendő keskeny. A 62 cm nekem nagyon-nagyon kevés, nem szeretem az ilyet. A minta így teljes, szóval nem Natiék vágták ennyire keskenyre, ezt eredetileg is így tervezték. Cserébe viszont jó nehéz (több mint egy kilót mértem a mázsáláskor). A vári kötéskor igyekeztem úgy kinézni, mint aki rutinosan bogozza magára a gyermeket, de kegyetlenül szenvedtem. Vastag is, töretlen is, nehéz is, keskeny is... Viszont én lepődtem meg a legjobban a végén: totál súlytalan lett benne a 11 kilós ded annak ellenére is, hogy bőséggel maradt lazaság a kötésben. Majd' egy órát sétáltunk még így, imádtam! A batyu viszont nem adja ki a kendő "történetét", és ez nagyon bántott.

Legközelebb duplóval próbálkoztam és bár nem vagyok túl jó benne, meglepően jól sikerült. A majd' 5 méternyi anyag egész jól elfogyott, nem kellett százszor oda-vissza tekergetnem a derekamon a maradékot és a mintát is láttam végre. Viszont bele kellett törődnöm, hogy nem barát én gyengusz csuklóm és a puhításra vágyó vastag vadsereg, így még néhány kísérlet következett, majd repülnie is kellett tovább.

Attól függetlenül, hogy az én kripli kezemmel egyáltalán nem kompatibilis kendőt kértem és kaptam, igencsak megszerettem. Bármit és bármennyire is pontatlanul kötöttem vele, egy millimétert sem csúszott és még a hátamat is kímélték a benne lakó súlyemelő manók. Tuti valami speckó szavannai lények azok is, mint a vadak a képen :-) Totyogóhoz mindenképp az egyik legtutibb kendő, amit eddig próbáltam, bár jócskán van még mit törni rajta. Viszont ebben az állapotában én újszülötthöz vagy pici gyerekhez nem ajánlanám. Megfelelő ellensúly nélkül még nehezebb feszesre húzni.

Gyártó: http://www.oschaslings.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: € 250

Hossz: 520 cm (size 7)

Vastagság: 214 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 50 % hemp, 50 % cotton

Státusz: magánszemély tulajdona

Ha egyszer igazán elkapja az embert a gépszíj, nem igazán tud leállni. Így vagyok ezzel én is, mindig újabb és újabb kendőket kell kipróbálnom és tesztelnem! Egyszerűen muszáj! Viszont legalább nem akarom megvenni mindegyiket :-) Bár sokszor elég nehéz elválni egy igazán bevált és kényelmes darabtól, pláne ha még szép is! De pont az a jó ebben az egészben, hogy jó esetben ingyen, rosszabb esetben is maximum a postaköltség fejében ismerkedhet az ember lánya gyakorlatilag bármivel és kerülhet olyan dolgok közelébe, amihez máskülönben esélye se lenne. Ez a helyzet például a felső kategóriás hordozóeszközökkel, amelyek megvásárlására anyagi forrásom igazán nem lenne. Ez a kendő pedig egy ilyen kis drágaság, de csodaszép és nagy örömmel töltött el, hogy megkaptam a lehetőséget a próbára.

Az Oscha egy skót cég, igazán tetszetős és igazán jó minőségű kendőket szőnek, igaz, az árát igencsak elkérik. De ez van minden luxuscikknél, hiszen például egy Rolls Royce se annyiba kerül, mint a Szentgotthárdon összeszerelt Opel. Az Oscha Okinamija pedig a nekem különösen tetszik, imádom a "történetes" kendőket! Ez a tajtékzó tengeres, felhős, napos minta meg valahogy egyszerűségével és a színeivel együtt fogott meg.

A kendő tapintásra elég kemény volt, de az előző állomásról frissen mosva érkezett, ami mindig kicsit megkeményíti a szövetet. A vasalás segített rajta egy picit, de mivel alapvetően is töretlen volt még (a betörés volt a vándoroltatás valódi célja), nem volt túl kezes a kicsike. De igazán élvezem, amikor egy ilyen kis bestiát is meg tudok szelidíteni és vállalhatót tudok vele kötni.

Először duplót kötöttem vele. A legelső próbálkozásom sikertelen volt (nagyon laza maradt az egész kötés), de addig küzdöttem, amíg én győztem :) Tökéletes ugyan nem lett, de egy töretlen kenderessel olyat nem is igazán lehet, na meg a duplóim is hagynak némi kívánni valót maguk után. De a lelkesedésem töretlen, egyszer csak megtanulom rendesen!

A szegések eltérőek, a mintából adódóan. Ez nagy segítség, amikor azt se tudja az ember hirtelen, hogy melyik kezét kötötte hozzá a gyerek melyik lábához :-) A 81 centis szélesség nagyon sok, talán túl sok is, viszont az biztos, hogy bőséggel jut anyag a gyerkőc feneke alá, nem lesz egyszerű dolga, ha szét akarja ugrálni a kötést. A hossza sem volt jó nekem, egy hetes kendőhöz én túl kicsi vagyok, pedig a dupló egy valóban kendőzabáló kötés. Igaz, nem gubancoltam különösebben a szárakat, csak szokványos duplót kötöttem. Meg kellett állapítanom ismét, hogy mennyire jól tart egy kenderes kendő és miért is ajánlják az okosak nagy súlyú totyogókhoz. A 11 kilós puttonycsávókám ebben is súlytalannak bizonyult. Az tény, hogy sok meló betörni őket, de igazán megéri. Az Okit is szívesen megnézném a vándorút végén, biztos vagyok benne, hogy egy álompuha szépséggé szelidül!

Hmm... Hogy is lehetne szépen megfogalmazni azt, hogy imádtam és kellene nekem is egy ilyen? Mondjuk egy ötös vagy maximum hatos méretű. A szélességével is megbirkózom nagy duzzogva, ha valaki hozzám vágna egy Okit. Jó kis kendő volt ez, de a betörését egyedül nem hiszem, hogy vállalnám. Jó dolog ez a nyaraltatás, mindenki örül :-)

Gyártó: http://www.enidoo.com/

• Facebook album

Érték: a kendő ára +18000 Ft

Állítható a body?: nem

Státusz: magánszemélyek tulajdona és saját

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy leány, aki nem volt megelégedve azzal, amije volt. Egyik szép, napsütéses, nyári napon azonban összetalálkozott más, hasonló problémákkal küzdő leányokkal és együtt ügyesen megtalálták a megoldás felé vezető utat.

Valahogy így kezdődne az én történetem is Encsi ring carry-jével. Akkoriban ugyanis nagyon nagy kínban voltam, hogy mit csináljak az imádott, de a szülés, szoptatás és hordozás következményeként ledobott súly és átépített izomzat következtében átalakult testemre túl nagy csatos hordozónkkal. Már sehogy se tudtam úgy feszesre húzni, hogy az nekem kényelmes és a gyereknek optimális tartást biztosító legyen. Ha a hevederek utolsó pár centijét is kihasználtam, akkor a poronty derekát passzíroztam (volna) a hátamhoz, ha meg lazábbra hagytam, a súly hatványozottan húzta a vállam és kilengett minden mozdulatnál. Bármennyire is nem aartam, be kellett látnom, hogy váltani kell. Na de mire? Akkor már meg volt a mei taiunk Encsitől, így hát első körben az ő művei között kezdtem kutakodni (lévén hogy a piacra dobott WAHM formázott hordozókat kevés kivétellel akkorra már végigpróbáltuk itthon). Az éppen alakuló Újbudai Hordozós Klub keménymagja szoros kapcsolatot ápol Encsivel és sok-sok csodaszép hurci van a birtokukban, így nem volt nehéz hozzájutni néhány próbadarabhoz.

A ring tai (vagy ring carry) egy csatosanalóg, de attól nagy tutiság, hogy a derékpánton kívül nincs benne heveder és csat. A vállpántokhoz popópántként csatlakozik a kendős szár egy-egy karikapárral, amit így egy kicsi karikás kendőként kell (lehet/praktikus) kezelni és használni. Így mindenféle testalkatú embernek kényelmes tud lenni és a popópántosság miatt a gyerek derekát sem tudja az ember hozzányomni a saját hátához. Illetve a popópánttal még akár a body szélessége is bővíthető egy picit, így tovább lehet megfelelően megtámasztani a belevalót.

Elsőként egy félig dekor/sávoly, félig kendős ring tait próbáltunk. A színe csodás zöld volt, a kendős rész gyémántsávoly szövött és álompuhára tört Storchenwiege-ből készült. A varrások minősége és esztétikuma szokásosan Encsis csúcskategória, az apró részletekre való odafigyelés (pl. a tárolózsákon a hurci dekor paneljéből egy darab) pedig az én szememben igazán komoly munkává emeli a varrományt. 

Felvéve igazi antigravitációs érzés kerített hatalmába, hiszen a 10 kilós puttonycsávó súlytalan lett benne. Na meg a szokásos álommanók is előkerültek, ebből a hordozóból sem maradtak ki. Apakompatibilis is, neki sem volt se kényelmetlen se túl bonyolult, valamint a poronty is elaludt benne szépen, akár előre, akár hátra kötöttük őkelmét.

A sikeres próba után döntés született, a nagy kedvencnek át kellett adnia a helyét egy ilyen Encsiségnek. A saját ring tai egy Little Frog Sandy Agate I kendőből készült hurci lett. Szuperszivárványos és nagyon kemény, ezáltal rettentően kényelmetlen hordozót kaptunk. Először kétségbe estem, hiszen Benji jólláthatóan beleszeretett, folyton abban szeretett volna utazni. De engem mindenhol nyomott. A kendős szárak szinte megálltak a sarokban, annyira kemények voltak. A klubban gyorsan segítséget kértem, hogy mi lehet a gond, próbáltuk a másik vándor RT-t is és érezni a hatalmas különbséget még megdöbbentőbb volt. Akkor döbbentettek rá, hogy semmi baj nincs ezzel, csak a vadiúj kendőalapanyag ennyire betöretlen, azért nyom mindenhol. Mivel milliméterre pontosan ugyanolyan volt ez is, mint az egekig magasztalt vándor, csak a betörés lehetett a kulcs. Sűrű anyázások és sok-sok fonás, karikákon huzigálás és vasalás közepette nagyon lassan, de puhulni kezdtek. Használtuk, törtük, vasaltam és fontam, amennyit csak lehetett, de elég lassan haladtam. Ekkor döntöttem el, hogy a hordozós anyák segítségét kell kérnem, és elküldtem vándorolni őkelmét. Az első pár állomás után kaptam vissza, és egy álom, amit tettek vele az anyák és a csemeték. Az irány határozottan jó!

Most ott tartunk, hogy várom, hogy a vándorútja végére érjen és visszakapjuk. Nagyon merem remélni, hogy meg fogja és tudja közelíteni a vándorok puhaságát és kényelmét, mert a színe, a kialakítása és a belevarrt antigravitációs berendezések miatt nagyon sokra tartom és sokat várok még tőle. Igazi nagybabás hurci, a body szélessége sem állítható (fix 40 cm), viszont két kis füllel még bővíthet, valamint ott van még a kendőszár is, amivel pluszban bővülhet még egy picit. Megelőlegeztem neki a nagy kedvenc kategóriát, hiszen a kendő színével és a fazonnal már megvett minket kilóra. Már csak ölelnie kell és megszolgálni a belé vetett bizalmat ;-)

Gyártó: http://www.lujzus.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: kb. 25000 Ft (de függ a kendő árától!)

Állítható a body?: igen

Státusz: vándor

Hatalmas várakozás előzte meg ennek a vándor hordozónak az érkezését. Nagyon szerettem volna egy ilyet venni, de nem mertem addig nagyobb beruházásért kampányolni, amíg nem próbáltuk ki, hogy milyen is, mindenkinek tetszik-e, mindenkinek kényelmes-e. Aztán amikor Lujzus elindította a vándorait, az elsők között jelentkeztem. Júniusban sorra is kerültünk, hozta a futár a csomagot.

Lujzus a hordozóit kizárólag hordozókendőből készíti, én legalábbis még nem láttam nála/tőle munkaruhavászonból vagy dekor vászonból készült hurcit. A vándor csatos saját, vagyis Lujzus kendőből készült, kívül is és belül is gyémántsávoly szövésűből, ami az egyik leginkább strapabíró anyagot adó szövésfajta. A külső panelen két cipzár és oldalsó behúzók biztosítják a body állíthatóságát, míg a szélességet a derékpántnál lévő hevederek állításával és a body tetején lévő behúzóval lehet fokozatmentesen megtenni. Így a body alul 10-40 cm között állítható, ami elég nagy variabilitást ad. A cipzáros megoldás nagyon szuper ötlet, több hordozógyártó (akár WAHM, akár nagy gyártó) is alkalmazza, nekem viszont annyira nem tetszik, amikor sok anyag gyűlik össze a gyerek hátán, mert pl. a legkisebb állásra kellene összehúznom a body-t. Ez az én saját ellenérzésem, nagyon sok anyát ez egyáltalán nem zavar, a gyerekeket még kevésbé.

Azt viszont fontos itt is megjegyezni, hogy a csatos hordozó használatát nem a belevaló kora vagy mérete, hanem a mozgásfejlődése határozza meg! SSC-t a tanácsadók járni tudástól ajánlanak, mert addigra erősödnek meg annyira a törzsi izmok. Ez az ajánlás, de mint minden, a gyerekkel kapcsolatos dologban, a döntés az anya és az apa kompetenciája.

A próba idején volt egy saját, sehol sem állítható csatosunk, amit mindannyian imádtunk és napi szinten használtunk. Az ember óhatatlanul is ahhoz hasonlít mindent, amit már próbált, ami bevált, amit napi szinten használ, nálunk sem volt ez másképpen. Ezért is lett a hatalmas várakozás vége hatalmas koppanás. Ugyanis a saját SSC derékpántja széles, főleg keresztcsontra terhelő és vastagon párnázott volt, míg Lujzus keskeny derékpántú, főleg vállra és törzsre terhelő csatost varr. Nem ehhez voltunk szokva, így furcsa és szokatlan volt, mondhatni kényelmetlen is, hiszen nem azt az érzést adta, mint a másik. Ez teljesen természetes tény, de amikor az ember először tapasztalja meg és jut el az agyáig, hogy egy MÁSIK fajta hordozó MÁS, mint amit addig megszokott, az elég keményen arcon csapja. A belevalót viszont egyáltalán nem zavarta a változás és minden saját negatív tapasztalat ellenére élveztem, ahogy szépen rásimul a kendős body a hátára/fenekére és puhább, ölelősebb az egész hurci, mint egy munkaruhavásznas másmilyen. Ez a kettősség érzés indított el a tesztelői úton, ekkor kezdtem el keresni a megfelelőt, az igazán tutit és álltam neki próbálni mindent, amihez csak hozzá tudok férni. 

Az első próba idején még nem tudtam kipróbálni a popópántos variációt (minden Lujzus csatoshoz szériatartozék egy ún. popópánt, amit a derékpánt közepén lévő bujtatóba kell befűzni, majd a heveder két végét a két vállpánthoz csatolni, így a vállpántok meghúzásával nem a gyerek derekát egyenesítjük ki, hanem az egész gyereket emeljük feljebb. A második találkozáskor (pár hónappal és sok-sok tapasztalattal később) viszont kipróbáltam. Ég és föld számomra a különbség, így ismét kaptam egy hatalmas pofont a Lujzus csatostól. Mintha nem is ugyanaz a hordozó lett volna! Olyannyira más volt így a súlyeloszlás, hogy az időközben vagy 5 kilóval nehezebb puttonyom is súlytalan lett, a derékpánt nem vágott, nem volt kényelmetlen és sehol sem éreztem azt, hogy nyomna, húzna vagy vágna bármi. Padlót fogtam.

Na de innen szép nyerni, vagyis megkísérlem összefoglalni a tapasztalataimat. Az első próba után azt mondtam volna, hogy nem tetszett, a hatalmas várakozás ellenére csalódás volt, kényelmetlen a vékony derékpánt és nem nekünk való ez a hordozó. A második után pedig azt, hogy szuperkényelmes, nagy gyerekkel sem vág, jól beállítható, a popópánt maga a csoda és igencsak elgondolkodnék a beszerzésén. Csupán ennyit számít az, hogy az ember mennyire jól tudja kihasználni a hordozó tartozékait és mennyire tudja jól beállítani a hordozót. Ebben segít rengeteget a saját vagy a tanácsadói tapasztalat!

Gyártó: http://bloomybasic.eu/

• Facebook elérhetőség

Érték: 

Hossz: 207 cm (rövid oldalon)

Vastagság: 260 g/m2

Szövés: jacquard, broken twill

Összetétel: 100% cotton

Státusz: teszt kendő

Egyik nap egy számomra nagyon furcsa és rettentően megtisztelő üzenetet kaptam: lenne-e kedvem tesztelni egy piacra dobandó Bloomyloom kendőt karikásként? Mivel az ilyen ajánlatokat az ember nem utasíthat vissza, azonnal bólintottam és izgatottan vártam, hogy mit kapok majd. A hócicák jöttek.

Első benyomásra elámultam rendesen. Tudni kell rólam, hogy nem kedvelem a világos színű hordozókat, a hócicák pedig - mint ahogy a neve is mutatja - natúr színű, vagyis fehér. Amíg meg nem kaptam, le se esett igazából, de onnantól kezdve elkezdtem gyűlölni a színét. Aztán kézbe vettem és elvesztem.

A szegések egy pofonegyszerű, ugyanakkor zseniális ötlet révén eltérőek. Még egy kendőnél sem találkoztam ilyen, varrásában eltérő szegéseket, de nagyon-nagyon tetszik az ötlet. Szuperül segít és eléri a célját. Plusz még látványos és esztétikus is. 

Kicsit nekem keskeny volt a 64 cm-s szélesség és sok a 207 cm-s hossz, de kárpótolt a kezessége és könnyű köthetősége. A 11 kilós kölök alatt se csúszott egy millimétert sem, miután meghúztam és még csak nem is vágott. Én már egy jó ideje nem karikásozok (nagyon nehéz benne a poronty), de ezzel simán elvittem 20 percnyire is Benjit, nem szakadt le a vállam. A karikákban könnyen és jól csúszott, nem volt nehéz dolgom beállítani a bugyor nagyságát és feszesre húzni a gyereken a kendőt. Igazi kis kezes, kezdőbarát hurci lett.

A minta a kendő színéből adódóan csak úgy látszódik, ha szögben éri a fény, a felületre merőlegesen nézve én nem igazán tudtam kivenni (plusz a fotókon sem látszódik). Ez nem nagyon tetszett, de ez általános jelenség a teljesen natúr kendőknél, nem hiba, csak az én ízlésem ilyen :-)

Összességében erős vágyat érzek rá, hogy kipróbáljam egyszer hosszabb kendőként is, mondjuk egy 4-5-ös méretben. Nagyon felpiszkálta az érdeklődésemet és szívesen játszanék még vele egy ideig. Mondjuk valami nem-natúr színben. Vagy festve. Vagy így, ahogy van... Jó kis kendő lett, tényleg nagyon tetszett! Akár kicsinek, akár nagynak, bőven megfelelőnek tartom a hordozós kor kezdetétől a végéig.

Gyártó: http://pellicanobaby.com/

• Facebook album

Érték: € 251

Hossz: 394 cm (size 4)

Vastagság: 331 g/m2

Szövés: jaquard

Összetétel: 50% merino wool, 50% cotton

Státusz: magánszemély tulajdona

Van a Facebook-on az Anonim kendőfüggők és a High End kendők csoportja, ahol nevükhöz méltóan kendőfüggő hölgyek és elit kategóriájú kendők gyűlnek össze. Ezekben a csoportokban beszélik/beszéljük meg a legújabb release-eket, a legfrissebb kendőmárkákat és dicsekszünk el a legutóbb vásárolt szépségekkel. Ezekben a csoportokban figyeltem föl először a Pellicanora, mint gyártóra. Szerencsémre több függőtárs is elcsábult és el is küldték nyaralni (=betörni :-D) a szerzeményeiket, így hozzám is eljuthatott például ez a csoda.

A képeken is látszódik, hogy a kendő megjelenése csodaszép, a nagy kedvencem, a szivárvány köszön róla vissza. Ráadásul valószerűtlenül élénk színekben! Az itt-ott feltűnő zebraminta nem zavaró, nem töri meg, inkább kiegészíti az összképet. A zebrás részeknél teljesen más a szövés is, így közelről is jól elütnek a csíkos szivárványtól. A szegések eltérők, ami totálisan kezdőbarát megoldás. Jó széles kendő, 70 cm-t mértem, ez még az én ízlésemnek is tökéletesen megfelelő volt.

Kötni egy álom! A szélessége miatt nagyon sok anyag juthat a gyerek feneke alá, ami miatt nagyon jó kis ugrálásálló batyu köthető vele. A rövidsége miatt pedig pontosan lehet kötni, nem lazul le bogozás közben. Számomra meglepő volt, hogy mennyire kezes és jól tart a kendő. Nem azt mondom, hogy megköti magát, de nem kellett vele túl sokat küzdenem, hogy egy egészen vállalható és 11 kilóssal is kényelmes batyut kössek. Ráadásul több mint két órás hordozás és ezalatt szinte folyamatos ugrálás és állásba kifeszítés után is bőséggel maradt a puttonycsávó feneke alatt kendő, nem a kereszt tartotta, ami szintén meglepetés volt. Sőt, még a vállam/hátam se fájdult meg a megterheléstől, nagyon jól eloszlatta rajtam a súlyt, pedig a batyu nem az a nagyon speckó, totyogós kötés.

Erősen féltem a gyapjútól, amikor rájöttem, hogy nem csak nyomokban, hanem elég jelentős mértékben tartalmazza a szövet. Bár tavasz van még, de a próbánk idején 25 fok környékére kúszott a hőmérő higanyszála és a gyapjú nálam összekapcsolódott a téllel és a hideggel. De hatalmasat csalódtam benne pozitív értelemben, hiszen nem izzadtunk jobban, mint egy bármilyen más kendőben vagy hordozóban tettük volna. Azt nem tudom, hogy honnan jön az a tévképzet, hogy a gyapjas kendők szúrnak, de ez nem hogy nem szúr, hanem még a 100% pamut Nandunknál is sokkal puhább tapintású! Viszont pont a gyapjútartalma miatt sokkal több odafigyelést igényel a mosása, ezért elég különleges, nem ajánlanám első kendőnek.

Összegezvén a tapasztalataimat mint oly' sokszor, megint csak áradozni tudok. Imádtam, rettentően sajnáltam, hogy tovább kellett adni, mert nagyon-nagyon megtetszett. A színe, a kezelhetősége, a kényelme... Viszont a gyapjassága miatt saját kendőnek nem venném meg. Igaz, ha megtehetném, hogy nem csak a praktikuma alapján veszem a hordozókat, hanem bármit beszerezhetnék, egy Zamira biztosan figyelgetne a polcomon!

Gyártó: Pognae

• Facebook elérhetőség

Érték: 115000 KRW (kb. 30000 Ft)

Állítható a body?: nem

Státusz: magánszemély tulajdona

Egy igazán különleges és furcsa hordozót "fújt felém a szél" az egyik klubnapon. A Pognae nevet/márkát addig sosem hallottam és ha nem mondják, hogy egy bárányosat keressek, fogalmam sem lett volna, hogy ez bizony egy csatos, amit első felindulásból én bizony lekenguruztam...

Lássuk, mi is ez valójában. A Pognae egy koreai hordozó márka, sokféle eszközt gyárt, a hordozótakarótól kezdve a bugyikenguruvá alakítható csípőülőkén át az SSC-ig. Nem véletlenül kenguruztam le ezt is, elég keskenynek tűnt a body alja, meg van benne egy kemény "deszka" (tapintásra valami kemény kartonszerű, a hordozó anyagával bevonva), ami a gyerek hátát/fejét hivatott pluszban tartani. Ez a valami mondjuk viccesen kapcsolódik a hordozóhoz, hiszen tépőzárral rögzíthető a vállpántokhoz és a tépőzáras rész egyben egy pántrágóka is. Szuper ötlet, csak tudnám, minek az a kemény rész bele :D

A derékrész és a vállpántok kialakítása olyan, mint bármelyik másik csatosé: a hordozó személynek kényelmes, jól párnázott és megfelelő méretű. A méret kritikus pont volt, hiszen a próbánk idejére már alaposan kifogytam a korábbi csatosunkat, így jogosan féltem minden más hasonló szerkezettől.

A kezdeti szkepticizmusom és előítéleteim alapjukban dőltek rommá, ugyanis minden feltételezés ellenére ez egy egészen jó kis hurci. 13 hónapos, 10 kilós és 76 centis, járni tudó belevalóval próbáltam. Neki pontosan jó volt a hordozó mérete, a "deszka" sem nyomta sehol, a body szélessége is pont terpeszszéles volt. Nekem pedig szuperkényelmes! Az alvócsuklya kötője kicsit fura, rövid, nem igazán állt kézre, a szellőzőnyíláson pedig nagyon jót nevettem. De végül is van benne ráció, a dél-koreai nyár biztos fülledtebb, mint a magyar :-D Ráadásul az ablak takaró része tépőzárral rögzíthető is a derékpánton, nehogy visszatekeredjen már a gyerek fenekére!

Összegezve furán kettős hordozóról van szó. Kengurunak és komolytalannak látszó hurci, ami nem kenguru és meglepően komoly. Érdekes megoldásokat sorakoztat fel, de egyikre sem húzhatom rá a rossz vagy az ártalmas skatulyát. Kényelmes, figyelemfelkeltő és a bárányos dekort egyenesen imádom!

Gyártó: http://www.lujzus.com/

• Facebook elérhetőség

Érték: 11800 Ft

Hossz: 180 cm (rövid oldalon)

Vastagság: 200 g/m2

Szövés: diamond weave

Összetétel: 100% Cotton

Státusz: vándor

Újabb vándort hozott a Posta, ezúttal egy karikás kendőt. Én már régóta nem használok ilyet, mert nehéz már nekem a 11 kilós és 80 centis gyerek benne, de erre a kéziszövöttre nagyon kíváncsi voltam. Így hát bevállaltam a nehéz gyereket és az egyrétegű kötést.

A karikás kendő nem egy bonyolult szerkezet, anno Benjit is hordoztuk ilyennel, amikor még picike volt. Az is egy Lujzus volt és én nagyon szerettem. Mivel pályafutásunk során talán 10 alkalommal használtunk csak babakocsit, a nagyik messze laknak és autónk sincs, így a vonatozáshoz is könnyen használható hordozó kellett. A karikás a mai napig a legtutibb vonatozós megoldásunk.

Ez a kendő első látásra is csodaszép volt! Alapvetően nem szeretem annyira a lilát, de ennek annyira kellemes árnyalata van, hogy még nekem is jó érzés volt ránézni. Az én ízlésemhez képest kicsikét keskeny volt a maga 62 centijével, de a hossza pont jó volt. Tapintásra vékonynak tűnik, de nem hozza a vékony kendő vs. nagy súlyú gyerek élményt, nem vágott sehol. Igaz, hosszú távon nem hordoztam benne, csak felkapósnak használtam. Például a piacon, amikor levettem a hátamról a pöttömöt, hadd jöjjön a saját lábán mellettem, de még véletlenül se akart arra jönni, amerre én, de még csak az alsó mancsfogás se működött hosszú távon, így hát előbújt a karikás a táskámból és jött föl a töpörtyű a csípőmre. Körbejártuk a piacot és így is jöttünk haza, kb. háromnegyed órát volt rajtam összesen és egyhuzamban. Ez már sok volt nekem a féloldalas és egyrétegű terhelésből, de ez nem a kendő hibája. Pontosan ezért hagytam fel a karikásozással.

A szegések csak érzésre eltérőek (az egyik a színe felé, a másik a fonáka felé lett beszegve), így ha az ember alaposan megfigyeli, hogy melyik oldal melyik, még segíthet is neki. Kötni nagyon könnyű, puha, lágy, betört és kezes kendőről van szó. De eddig szinte minden Lujzus ilyen volt, amivel találkoztam :-) Az anyag textúrája sokkal sűrűbb, mint amit egy kéziszövött kendőtől vártam volna. Ez nagy meglepetés volt számomra. A képeken is próbáltam láttatni, hogy a szövési mintából adódó lebegő szálak nem olyan vészesen hosszúak, pedig nem extrán vékony fonalból szőtték. Ezért aztán nem hajlamos olyan nagyon a szálkihúzódásra és szakadásra, mint a korábban a kezeim között járt kéziszövöttek.

Összegezve ez a hurci nagyon hű :-) Mást vártam, mint amit kaptam és kellemesen meglepődtem. Ez egy nagyon tuti és kéziszövötthoz képest kevéssé kényes, strapabíró kendő. Puhasága és könnyű kezelhetősége miatt bátran ajánlom kezdőnek vagy épp újszülötthöz. Nem fognak benne csalódni.