Pavo Parterre Noir

Gyártó: http://www.pavotextiles.com/

Érték: $240

Hossz: 420 cm (size 5)

Vastagság: 340 g/m2

Szövés: jacquard

Összetétel: 100% cotton

Státusz: magánszemély tulajdona

Néha olyan lehetőség is jön szembe, amiről nem is gondoltam volna, hogy valaha is fog. Ilyen volt a találkozásom is a Pavoval. Nagyon ritkán járunk Szombathelyen és akkor sem azzal szoktam szórakozni, hogy kendőket próbáljak, hiszen ott a család, rövid az idő stb. Így hát aztán nem is ismerem a vasi megyeszékhelyen élő hordozós népséget, bár azt már tudom, hogy van klub is, meg többen is hordoznak. Az egyik ilyen családolás alkalmával viszont megismerhettem személyesen is az egyik anonim társunkat, Herminát, aki többek között ezt a kendőt hozta a randira megcsodálásra és kipróbálásra. Ezúton is hálás köszönet érte!

A Pavo egy amerikai cég, amely többek között hordozókendőket is gyárt. Viszont a high end vonalat célozták meg, mind minőségben, mind árban. A kendőik egy része (mint pl. a Parterre Noir is) a cég ajánlása szerint se nem újszülött-, se nem kezdőkompatibilis. Meg fogom mutatni, hogy ez miért is igaz erre a kendőre.

A próbadarab frissen mosott volt, épp hogy megszáradt a találkozóig. A gyári adat szerint 340 g/m2, ami nagyon vastag anyagot jelent. Az általánosan használt kendők 190-280 g/m2 között szoktak lenni. Ebből is a vékonyabbakat ajánlatos picikkel, a vastagabbakat nagyobb gyerekkel használni. Tehát a legrosszabbra készültem (miszerint én ezt aztán kötni biztosan nem fogom tudni, így marad a tapizás) és jó nagyot koppant az állam. A vastagságot bőven lehetett rajta érezni, a minták szélén durván rücskös is volt (lásd a képeken, mennyire kiemelkedik a minta a kendő síkjából), ugyanakkor rugalmas is volt. Érdekes és meglehetősen vicces összképet ad ez így egyszerre. Tapintásra olyan, mint a bútorkárpit :-) De azoknál azért picit vékonyabb.

Ezek után kötöttem föl vele a 11 kilós dedet. A szokásos tesztkötésemet, a batyut próbáltam összehozni vele, hiszen egy  ötös kendőből duplót kihozni (karika nélkül) nekem esélytelen és a vastagság miatt nem szándékoztam túl sokat vesződni a gubancolással, így maradt a batyu. Na meg azt egy fokkal jobban és biztosabban tudom kötni, mint bármi mást. A következő állpotyogás kendőkötés közben következett be, amikor a legnagyobb félelmeim is alapjukban dőltek rommá. Ugyanis ez a kendő bizony kripli, nem túl erős kézzel is meglepően jól köthető. Viszont akkora lett a csomó, mint a fejem :-D Tényleg vastag kendő ez! A rövidke próba alatt az mindenképp feltűnt, hogy hiába a kötésben maradt sok lazaság, nagyon kényelmes volt (ezért jók a vastag kendők) és semmit sem csúszott. Igaz, furcsa is lett volna ilyen "rücskökkel" ;)

Hermina felhívta a figyelmemet egy Pavo-sajátosságra: a középjelzésnél tükröződik a minta. Az egész! Nagyon vicces és jól néz ki, tetszett. A szövés is elég érdekes: sűrű és mégis nagyon ruganyos lesz tőle a szövet. Nagyon furcsa és szerethető kendő lett ez! Még a színe is nagyon bejött, pedig annyira nem vagyok a szürke nagy rajongója. Összességében azt kell mondjam, hogy nekem ez a kendő is kellene, mert bár nem az a játszótérre, boltba lefutós, táskába begyűrős fajta, de egy gyűjtemény részeként igenis megállja a helyét, sőt!

Jó dolog felső kategóriás kendőket próbálgatni, mert az ember rájön, hogy azok sem tudnak kávét főzni és behozni az ágyba reggel, mint ahogy a legegyszerűbb és legolcsóbb társaik sem. Azokba is ugyanúgy kell/lehet belekötni a gyereket, mint bármelyik másikba és azon felül, hogy a tulaj tudja, hogy mekkora értékű "rongy" köti össze a gyermekével, az avatatlan szem semmi extrát nem lát benne (maximum annyit dönt el, hogy tetszik-e neki a kelme, a hordozás, a gyerek, a hordozó személy, a világ, az élet stb.) Én imádom ezt csinálni és ezúton sok különböző embert, gyárat, portékát és szituációt megismerni és megoldani.