Gyártó:  http://nandu-wrap.com/nandu-hordozas/

• Facebook elérhetőség

Érték: 10000 Ft

Hossz: 483 / 360 cm (size 7 / size 4)

Vastagság: 240 g/m2

Szövés: broken twill weave

Összetétel: 100% Cotton

Státusz: magánszemély tulajdona, majd saját

Amikor elkezdtem ismerkedni a szövött kendőkkel, elmentem a CseHo Klubba, ott nagyon sok hosszú kendő van készleten, van miből válogatni. Viszont mindenképp szerettem volna itthon is gyakorolni, így kértem és megkaptam kölcsönbe ezt a jó hosszú Nandut.

A Nandukról elég vegyes véleménnyel van a hordozós népség, hiszen bár hazai, olcsó és hordozásra alkalmas eszközök mind a hosszú, mind a karikás kendőik, jócskán van a piacon olyan sorozat, ami szinte használhatatlanul kemény, sprőd, így sok kezdő anyának elmegy az életkedve is, nem hogy még küzdjön is egy ilyen kendővel... A gyártói használati utasítás is inkább felejtős, mert rettenetes kötéseket mutat be, egyáltalán nincsenek meghúzva, lóg a gyerek, nincs térdhajlattól térdhajlatig megtámasztva, arccal kifelé is javasolja a hordozást (gyakorlatilag egy kengurut köttet a az anyával, amiben csak lóg a gyerek az ágyékán), a félbe hajtott kendőt nem lehet sávonként feszesre húzni, így balesetveszélyes is lehet tőle a kötés... Nagyon-nagyon sok sebből vérzik, így hát azt inkább tegye el mindenki jó mélyre a fiókba.

Ezen infókkal felvértezve vártam a madarat és kellemesen csalódtam. Amit kaptam, az egy régesrégi kendő, puhára tört, jó szériás, 66 cm széles. Bár elsőre meggyűlt vele a bajom, de mentségemre legyen mondva, hogy még nagyon zöldfülű voltam a kendőkötés tudományában, még inkább a végtagjaim helyét kerestem ahelyett, hogy a kendő egyes részeire és a kötés pontosságára és feszességére figyeltem volna. De ezen minden kezdőnek túl kell esni, így tanulunk, aztán már készség szinten megy a bogozás és lesz időnk élvezkedni is. Én gyakoroltam szorgalmasan és egyre inkább összebarátkoztunk mind a Nanduval, mind a hosszú kendővel.

Az elején főleg batyut és duplót kötöttem, de batyuhoz a 483 cm-s hossz iszonyúan sok, így a batyuim inkább hasonlítottak valami viharvert haltartó szákhoz, mint valódi batyukötéshez. A dupló is hol jobb, hol rosszabb lett. Amikor sikerült, rettentően büszke voltam magamra és bizonygattam, hogy lám, mégis csak megy ez nekem, de aztán jött a következő alkalmon és a totális csőd, ami eléggé le tudja törni az embert. Először a kendőre fogtam, majd rá kellett jönnöm, hogy alapvetően velem van a baj, hiszen én hagyok benne egy csomó lazaságot a kötésben. Sokat kell még ezt gyakorolni, mire valóban és megbízhatóan jó lesz!

A Nanduk egyik nagy hátránya, hogy keresztben csíkosak, ami egyáltalán nem segít abban, hogy megtudja az ember kötözés közben, hogy a felső vagy az alsó szegés van-e épp a kezében, esetleg bogozás közben megcsavarta-e a kendőanyagot vagy sem. A gyártó szerint csak úri (és tanácsadói) passzió a hosszanti csíkozás fontosságának sulykolása, nem segít különösebben senkinek, de az én tapasztalatom mást mond, nekem igenis segít(ene, ha itt lenne).

Telt, múlt az idő, a kendő pedig még mindig nálunk volt. Néha kötöttem vele, máskor napokig rá sem néztem... Aztán egyszer csak eljutottam oda, hogy kell egy shorty, rákattantam a rövid kendőkre. Ebben hatalmas szerepük volt a Facebook-on bandázó Anonim kendőfüggőknek és az egyik függőtárs által életre hívott 30 napos kihívásnak (30 nap alatt 30 különböző kötést kellett megkötni, praktikusan a leginkább megfelelő hosszúságú kendőkkel, majd ezt egy fényképpel dokumentálni). Shorty-nak vagy rövid kendőnek az 1-4-es méretű, vagyis 2,1-3,7 m közötti kendőket nevezzük, ezekkel többnyire kevés kötés köthető, se kis helyen elférnek (akár egy napi használatú női táskában is), gyorsan föl lehet varázsolni velük az épp nyűgös vagy fáradt totyogót... Praktikusak, tényleg. 

Egy visszautasíthatatlan ajánlat keretében megvehettem a már hónapok óta nálunk tanyázó Nandut és mivel még mindig nem barátkoztam meg a keresztbe csíkokkal, némi plusz pénzért kaphattam mellé kendőfestéshez is alkalmas textilfestéket. Azonnal lecsaptam az alkalomra, így a madár új otthonra lelt nálunk. Ki kellett találnom, mekkora hossz a legpraktikusabb számomra, milyen kötéshez mekkora a kendőigényem, mit akarok majd kötni vele és szakember általi nyisszantás lett a vége a történetnek. A végeredmény egy éppen hogy csak shorty, 360 cm-es Nandu lett és az eredeti kifakult középjelzése helyett kapott egy igen különleges, Kokadi csillagos középjelzést, így merőben egyedi kendő készült belőle :-)

Jó sok infót találtam és kaptam időközben a kendőfestésről is és a saját kezembe vettem a sorsom (meg a Farmerünkét is). Az egyik délután, amikor a gyerkőc még aludt, gyorsan nekiestem és csináltam magamnak hosszanti csíkot :-D Ha a hegy nem megy Mohamedhez... Nem lett tökéletes, ma már kicsit máshogy csinálnám, ha újra csinálnám, legalább a kendő közepéig befesteném, de amire kell, arra tökéletes így is.

Rövid kendőként imádom! Batyuhoz, Robin's hip carry-hez tökéletes, a táskámba belefér, nem sajnálom a játszótérről haza jövő, csupa homok gyereket sem belekötni és bár a festés és a többszöri mosás után elég kemény lett, már nem annyira rossz vele kötni, szépen puhul vissza. Hosszabban alvó gyerek alatt se akarok megszakadni, tart rendesen a kendő (11 kilónál tart éppen a puttonycsávóm, 1,5-2 órán át is még jól elbírom a Nanduval kötött batyuban).

Az imádat és nélkülözhetetlenség érzése a mai napig tart. Az egyedisége számomra különösen értékessé teszi és tényleg megszerettem, jó vele bánni és jó, hogy lett nekünk ilyen. Lényegesen javított ez a darab a korábbi saját, és másoktól hallott rossz tapasztalatok miatti megítélésen, miszerint olcsó, de használhatatlan kendő lenne a Nandu. Van olyan is, de sok a kivétel is, csak rájuk kell találni. Én azt mondom, hogy érdemes keresgélni ;-)