TLC Handwovens Autumn Maple Leaves

Gyártó: TLC Handwovens

Érték: 35000 Ft

Hossz: 500 cm

Vastagság: 296 g/m2

Szövés: halszálka és gyémánt

Összetétel: 100% pamut

Státusz: magánszemély tulajdona, a poszt írásakor eladó

Legnagyobb örömömre egyre nagyobb híre van a blognak, így egyre több hordozó jön hozzánk tesztelésre. Egy kedves hordozós ismerős is megkeresett, hogy lenne-e kedvem kipróbálni a kendőjét, mielőtt eladja. Az ilyen ajánlatokra nem tudok nemet mondani, különösen nem, ha egy kéziszövött és magyar kendőről van szó, pláne, ha ebből a márkából még csak nem is tapiztam egyet sem. Így gyorsan egyeztettük óráinkat és összehoztuk a randit az egyik bevásárlóközpont játszósarkában.

A kendő első pillantásra/tapintásra álompuha, csodaszép és dögnehéz volt :-) Angéla mondta, hogy hosszú hatos, így nem voltak illúzióim, de az 5 méteres hossz eléggé megrémített. A színei elég kettős érzést váltottak ki belőlem: a nagy szivárványos részért (ami egyben a középjelzés is) odáig vagyok, de a barna annyira nem tetszett, viszont csodálatosan kiegészítik egymást, így végül is mégis csak inkább tetszik a kendő színe. A szövése fura, mert váltakozik benne a halszálka a nagy gyémánttal, ami nem túl közelről nézve itt-ott kicsit furcsának tűnő csíkokat is láttat. Viszont nagyon stabil és kezes anyagot eredményeznek így együtt.

Még hosszú út és jónéhány állomás állt előttünk, így a plázából nem ezzel mentünk tovább, ui. nem szerettem volna a hőségben többrétegű kötéssel lófrálni Budapest utcáin. Utunk során azonban mégis úgy alakult, hogy kendőt kellett váltani, így jobb ötlet nem lévén ezzel kötöttem. Batyut. 5 méterből. Kötés előtt elmondtam magam mindennek, mert azt az irgalmatlan sok anyagot tenni kell majd valahová, és ennyire hosszú kendővel jó batyut az életben nem kötök, ráadásul sokat kell még menni, meleg van, 11 kg fölött van már a gyermek stb., de erősen koppant az állam végül. A kendő megfelelően széles (73 cm), ezért 85 centis totyogóval is kényelmesen köthető, jut elég anyag a popsi alá, nem kell vele se spórolni, se gépészkedni, hogy beférjen a fölösleg. Az 5 méternyi hossz batyuhoz valóban rengeteg, de egész kényelmesen pakolható erre-arra. Mivel kéziszövött, nincs csapása, így azzal se kell szenvedni, hogy hogy néz ki az ember fenekén a lelógó két farkinca a fölösleges anyag hátracsomózása után :-) A csomó viszont gyermekfejnyi lesz, így inkább a karikás befejezés a járható (és jobban kinéző) megoldás, hacsak nem pont a méretes csomó a kedvence valakinek :-) Útnak is indultunk ezzel a csodabatyuval és ismét elkerekedtek a szemeim: a gyermek elaludt a hátamon és nem akartam se megszakadni se megfőni a budapesti hőségben tömegközlekedve. Fogalmam sincs, mit művelnek a kendőszövő anyák nálunk, de biztos vagyok benne, hogy van valami szupertitkos NASA projektből származó antigravitációs és klimatizáló kütyüjük, amit mindig beleszőnek a kendőkbe :-) Több mint egy órán át mászkáltunk így, de a meglepetésem az alvásidő végéig mit sem változott: se megszakadás, se megfővés.

A következő hosszabb utunkon duplóra váltottam, mert bár a hőség még tartott, kíváncsi voltam, mit tud a kendő több rétegben kötve. Nagyon-nagyon könnyű volt jó duplót kötni vele. Nem csak hogy "segített" kötni, simán engedelmeskedett, bármit is akartam csinálni, hanem a hibáimat még szinte korrigálta is. Szuperül tartott, esze ágában sem volt csúszni vagy elmozdulni, neadjisten megtapadni önmagán. Sőt, még megfőzni se akart minket, pedig a Nap ismét küzdött keményen :-)

A kendőt alig akartam visszaadni, pedig több mint két hétig bitoroltam :-) Imádtam a puhaságát, imádtam a kezességét, imádtam a szellősségét (ami egy majd' 300-as vastagságú kendőnél nem sűrűn előjövő jelző, főleg így nyár derekán), imádtam a kötési tulajdonságait, imádtam, hogy az L-es karikámba szuperül belesimul és nem akar kicsúszni a két szár és mire mennie kellett, már a színével is egészen megbarátkoztam. Ismét megbizonyosodhattam arról, hogy mennyire jó dolog is egy kézzel szőtt hordozókendő és mennyire más, mennyivel többet tud bármelyik gépinél. Rettentően boldog és hálás vagyok, hogy megkaptam a próba lehetőségét és hogy egyáltalán elkezdtem/elkezdhettem foglalkozni a különböző hordozóeszközök próbájával, majd később tesztelésével.